KÉPEK | KIÁLLÍTÁS| MÉDIA
Zagyvai Sári a hazai kortárs fotóművészet folyamatosan kísérletező, egyéni látásmódú képviselője, aki a világ megismerésének és megmutatásának komplexitását változatos technikával készült fotókkal, izgalmas képi nyelvezettel próbálja leírni. Művészi érdeklődése fókuszában a fotó elsődleges, megörökítő tulajdonsága áll, amelynek 21. századi létjogosultságát az analóg és a digitális technikák ötvözésével feszegeti és kérdőjelezi meg. Az általa megörökített valóságszeletekről legyen szó emberekről, természeti képződményekről, tájakról vagy tárgyakról - nem egyértelműen eldönthető, hogy a realitást vagy annak illúzióját látjuk. A digitális képalkotás és a mobilfotózás korában a fotó valóságot eltorzító, manipuláló, illúzióteremtő – és ezáltal valóságkonstruáló funkciójára irányítja a figyelmet. A fotólaborban és a monitoron zajló folyamatok kombinálásával, a szemcsék és a pixelek egy felületen való megjelenítésével, a negatív és a képernyő tulajdonságainak egymásba játszásával a naturalista képtől eltávolodó és absztrakt felé közelítő, már-már festői, hibrid látványt teremt.
A művész előszeretettel kalandozik a fotó határterületeire, bátran kísérletezik képzőművészeti műfajokkal is. A land arthoz és eat arthoz köthető sorozatának képei kitágítják a fizikai valóságot, a fotó médiumán keresztül, de annak eszköztárát meghaladva egy homokozóból vagy egy konyha asztalról fiktív dimenziókba, távoli tájakra képesek repíteni.
Popovics Viktória
Távoli képzetek // Imagining somewhere else
Fotósorozatom két markánsan különböző irányból közelít a budapesti etnikai éttermek ábrázolásához. Vizuálisan legkönnyebben a dekorációk ragadhatóak meg és jeleníthetőek meg egy fotósorozatban. A helyszínek látványán túl az illatok és ízek is a távoli felé terelik az oda betérők képzeletét. az ételek a múlt érzelmi újra - és átélésének eszközeként működhetnek, és lehetnek soha nem látott vagy tapasztalt, de mindvégig vágyott idők és terek letéteményesei. Munkám arra vállalkozik, hogy az ízek, az illatok és az emlékezet kapcsolata megjeleníthető-e. Éppen ezért ételkonstrukciók formájában megalkotom az egzotikus tájakat. A hétköznapi monotonitásból elröpítenek a nyaralás és az egzotikum gondolatai, de hoszabb időre elmenni nem mindig lehet. Az immobilis helyzetben, amilyen az elmúlt egy évünk is volt a munkám során a talált fényképek valamiképpen manifesztálódnak, hogy azután újra lefényképezve illúzionisztius fényképekként létezzenek tovább.
